2012. november 11., vasárnap

A tök tényleg jó

Kaptam egy fülest. Azt mondták a tök jó, sőt még olyanokat is mondtak, hogy hogyan. Persze nem én lettem volna, ha nem bolondítom kicsit meg a dolgokat.

Maradt tegnapról palacsinta. Arra rátettem mocskos kezeimet. Főztem bele egy tökös, füstöltsonkás, tejszínes csirkeragut, és jó sok tejföllel és sajttal lerétegeztem negyedbe (illetve, hogy jól jöjjön ki a tetején hatodba! Bizony!) hajtott palacsintákat.





Egy fogás az gagyi, csináltam előételnek rántott tököt, tartármártással, szalmaburgonyával.





Állati jó lett! De nagyon durván!