Gombóc a torkomba

Főztetek már kolbászos gombócot?


...Nem?


Pedig egyszerű. Tudod, olyan mint a szilvásgombóc, csak ez kolbászos. Most mi ezen olyan furcsa, ha?




Valami néni csinálta a TVben, aztán meg én is.

Pirított hagymával, tejföllel kiváló.

komplett vasárnapi program

Nem kell nekem recepteket olvasnom ahhoz, hogy indokolatlanul hosszú elkészítési idejű étkek létrehozásába fogjak... Ma ezzel telt a vasárnapom:

Reggeli után nekiláttam. Szétkaptam három csirkemellet, és csontjaikat a lábosba vetettem. Ebből lett a jó kis húsleves alap, persze három szál répa és - töredelmesen bevallom - némi ételízesítő hozzáadásával. De mindeközben persze más is történt.

A csirkemelleket szeletekre vágtam, megfűszereztem kétféle amerikából importált fűszerkeverékkel (lásd jópár hónappal korábbi csirkés tortillakészítési manőverem) név szerint az Arizónai Álommal és a Speciálisan Évszakolt Tengeri Sóval (4S). Egy hangyányi provanszi is muszáj volt, némi bors. Ezután egy tálba hánytam őket és nyakon öntöttem borral, kevés szójaszósszal, ráütöttem 3 tojást, megszórtam keményítővel és jól összetrutymákoltam. Volt ideje pácolódni.

Hagymát, húsos szalonnát vágtam, előbbit nem keveset. Gyorsan leszűrtem a húslevest, és a szalonnákat megpirítva megkezdtem a hagyma lassú, hosszadalmas párolását. Közben jól leforráztam fél kiló paradicsomot, meghámoztam, jó vékonyan felvágtam és a rádobtam a hagymára, hadd ismerkedjenek.

Közben szólt a zene... Eléggé eklektikus volt, ugyanis a különböző családtagjaim mappáiból összelopkodott mindenféle számokat játszotta a telefonom, a számcímek ABCsorrendje szerint. Közben naná, hogy alkoholt fogyasztottam, de művészi szintre fejlesztettem ebben a mértékletességet. Bizonyám! Ugyanis a 7 óra alatt, amit a konyhában töltöttem mindössze 4 deci bor (fröccsnek álcázva) és két szűken mért kupica tömény fogyott (egy pálinka, egy unicum). (Ez körülbelül azzal egyenértékű, mintha óránként csak fél korsó sört innék... Bámulatos!)

A húslevesből maradt főzeménnyel mit kezdhetnék? A főtt répát kínomban jól megpirítottam hagymán és fokhagymán. A csirkecsontokat, meg kínjában megette a délre megéhezett család, miután bejelentettem, hogy az ebéd este hatra várható. Ez is letudva.

Élesztőt futtattam tejben, majd kovászt készítettem.

Hámoztam cukkinit, padlizsánt, vágtam gombát. Besóztam a szeleteket. A nagyobb gombaszeleteket félretettem, a kisebbeket a répával együtt lepirítottam, néha egy kis húslevest löttyintve hozzá. Vágtam krumplit is jó vékonyra és két tepsiben szétterítve vajjal, kis sóval a sütőbe lódítottam

A cukkinit elkezdtem grillezni, aztán rájöttem, hogy a kovász már jó, a kalácstésztának sok kelés kell, úgyhogy elzártam az áramot és inkább összegyúrtam a kalácstésztát. Nem tudom mit rontottam el, de szinte folyós lett a tészta, majdnem kétszer annyi lisztet kellett beledolgoznom, mint elvileg.

Ezután minden zöldséget, és a pácolt húsokat, minimális olívaolaj csöpögtetésével meggrilleztem. Közben Anna húgom kiszaggatta és bediózta az aranygaluskákat, beraktuk a sütőbe.

A tepsibe lerétegeztem a krumplit, a padlizsánt, a cukkinit, friss paradicsomszeleteket, sajtot, grillezett gombát, a húsokat, és a gombás-répás taknyot (amihez előzőleg hozzáöntöttem a hús visszamaradt páclevét.)

A hagyma (lévén egy trágya) két óra alatt is alig párolódott meg, de most már hozzáöntöttem a húslevest. Amíg a rakott cucc sült, beleraktam a sajtos tojásbetétet (csak a csokor bazsalikomot felejtettem el valahogy...). Továbbá elkészítettem a vaníliamártást az aranygaluskához.

Hihetetlen, de kész. J-ig jutottam a féligzenei ABCben.

A hagymaleves, bár a hagyma trágya volt, és a bazsalikomot kifelejtettem, a friss paradicsomnak, a három csirkemellnek, a répának és a glutamátnak hála, elég jó lett.

A rakott cucc is faja lett, bár kicsit húsimádóbb a családi közízlésnél, na meg az időfaktora nem túl vonzó.

Az aranygaluska meg semmi különös. Ettem már jobbat, de lehetett volna rosszabb is.

A legbonyulultabb rizskaja evör

Meglehetősen leszoktam már a konyhaiblogolásról, de a ma fogyasztott tápot muszáj örökéletűvé tenni.

Az a helyzet, hogy ehhez két nap volt bevásárolni, két nap volt elkészíteni, és legalább két nap megenni...

Azért minimum két nap, mert először is a főzés során készült mellékterméket kell elfogyasztani. Ez a melléktermék húsos szalonnával tűzdelt marhafelsál, amit hagymán, petrezselyemmel, úgy kell párolgatni 2,5 órán át borban, hogy az első egy órában nem vizet öntesz alá, hanem paradicsomot vágsz bele.

Régebben olyan vicces dolgokat csináltam főzés közben... De most már semmi érdekes. A kávéfőzési bakikra viszont nem tudok ráunni. Az első adagba nem tettem vizet... Az égett gumiszagú kávét meg nem szeretem, úgyhogy a talonban lévő másik kávéfőzőben csináltam végül kávét. Amikor kész lett, vettem észre, hogy a tartalék tömítőgyűrű csak úgy bele volt dobva a tetejébe... Azt belefőztem hát a kávéba. Tejszínhabos kávét ittam (a tejszínhabkészítés egy másik igen mókás, múlt heti történet), főzés közben fröccsöztem, kaukázust hallgattam... Hát így ment...



A végén ki kell venni a marhát, és félretenni a levét. Ennek a sűrű, olajos mártásnak az előállítása volt a cél ugyanis.

A marhát nagy duzzogva megettük sültkrumplival és grillzöldségekkel, a mártás pedig pihent egy napot a hűtőben.

Szintén még az első napon készült el egy fasírtmassza. Nagyjából a szokásos összetételre kell gondolni, annyi különbséggel, hogy jelentős mennyiségű parmezánsajt van beleküldve fűszerpaprika helyett. (Elvégre ezek bármikor helyettesíthetők egymással nemde?)

Na... Ma reggel kis golyókat formáztam a fasírtmasszából, és olívaolajos vajon megpirítottam mind. Kikanalaztam őket, majd ezután (rizsfőzés közben) egy kevés nyúlmájat pirítottam ugyanabban a zsírban. (Nem volt csirkemáj, vettem nyúlmájat... logikus nem?)

A tegnapi fröccsözést folytattam ahol abbahagytam, a kaukázust előről kezdtem, aztán Quimbybe, majd Ákosba mentem át.

Ezt is kivettem. Na. Mártás kész, fasírt kész, pirított máj kész... Most már finisben vagyunk! A zsíron kevés hagymával megpároltam kevés gombát, azon némi zöldborsót és kolbászt. A kolbászt és a májat felaprítottam, beledöntöttem őket és a fasírtgolyócskákat, rákanalaztam egy kicsit a mártásból, és még egy kicsit pároltam együtt.


A rizst összekevertem a maradék mártással, parmezánsajttal, és két tojással.






Most már csak rétegezni kell. Taknyos rizs, mozzarella szeletek, borsós, májas, kolbászos, fasírtos cucc, néhány főtt tojás szeletke, megint mozzarella szeletek, taknyos rizs... és a tetejére egy kis reszelt sajt, hogy szép legyen.




Bevallom nem lett rossz...