komplett vasárnapi program

Nem kell nekem recepteket olvasnom ahhoz, hogy indokolatlanul hosszú elkészítési idejű étkek létrehozásába fogjak... Ma ezzel telt a vasárnapom:

Reggeli után nekiláttam. Szétkaptam három csirkemellet, és csontjaikat a lábosba vetettem. Ebből lett a jó kis húsleves alap, persze három szál répa és - töredelmesen bevallom - némi ételízesítő hozzáadásával. De mindeközben persze más is történt.

A csirkemelleket szeletekre vágtam, megfűszereztem kétféle amerikából importált fűszerkeverékkel (lásd jópár hónappal korábbi csirkés tortillakészítési manőverem) név szerint az Arizónai Álommal és a Speciálisan Évszakolt Tengeri Sóval (4S). Egy hangyányi provanszi is muszáj volt, némi bors. Ezután egy tálba hánytam őket és nyakon öntöttem borral, kevés szójaszósszal, ráütöttem 3 tojást, megszórtam keményítővel és jól összetrutymákoltam. Volt ideje pácolódni.

Hagymát, húsos szalonnát vágtam, előbbit nem keveset. Gyorsan leszűrtem a húslevest, és a szalonnákat megpirítva megkezdtem a hagyma lassú, hosszadalmas párolását. Közben jól leforráztam fél kiló paradicsomot, meghámoztam, jó vékonyan felvágtam és a rádobtam a hagymára, hadd ismerkedjenek.

Közben szólt a zene... Eléggé eklektikus volt, ugyanis a különböző családtagjaim mappáiból összelopkodott mindenféle számokat játszotta a telefonom, a számcímek ABCsorrendje szerint. Közben naná, hogy alkoholt fogyasztottam, de művészi szintre fejlesztettem ebben a mértékletességet. Bizonyám! Ugyanis a 7 óra alatt, amit a konyhában töltöttem mindössze 4 deci bor (fröccsnek álcázva) és két szűken mért kupica tömény fogyott (egy pálinka, egy unicum). (Ez körülbelül azzal egyenértékű, mintha óránként csak fél korsó sört innék... Bámulatos!)

A húslevesből maradt főzeménnyel mit kezdhetnék? A főtt répát kínomban jól megpirítottam hagymán és fokhagymán. A csirkecsontokat, meg kínjában megette a délre megéhezett család, miután bejelentettem, hogy az ebéd este hatra várható. Ez is letudva.

Élesztőt futtattam tejben, majd kovászt készítettem.

Hámoztam cukkinit, padlizsánt, vágtam gombát. Besóztam a szeleteket. A nagyobb gombaszeleteket félretettem, a kisebbeket a répával együtt lepirítottam, néha egy kis húslevest löttyintve hozzá. Vágtam krumplit is jó vékonyra és két tepsiben szétterítve vajjal, kis sóval a sütőbe lódítottam

A cukkinit elkezdtem grillezni, aztán rájöttem, hogy a kovász már jó, a kalácstésztának sok kelés kell, úgyhogy elzártam az áramot és inkább összegyúrtam a kalácstésztát. Nem tudom mit rontottam el, de szinte folyós lett a tészta, majdnem kétszer annyi lisztet kellett beledolgoznom, mint elvileg.

Ezután minden zöldséget, és a pácolt húsokat, minimális olívaolaj csöpögtetésével meggrilleztem. Közben Anna húgom kiszaggatta és bediózta az aranygaluskákat, beraktuk a sütőbe.

A tepsibe lerétegeztem a krumplit, a padlizsánt, a cukkinit, friss paradicsomszeleteket, sajtot, grillezett gombát, a húsokat, és a gombás-répás taknyot (amihez előzőleg hozzáöntöttem a hús visszamaradt páclevét.)

A hagyma (lévén egy trágya) két óra alatt is alig párolódott meg, de most már hozzáöntöttem a húslevest. Amíg a rakott cucc sült, beleraktam a sajtos tojásbetétet (csak a csokor bazsalikomot felejtettem el valahogy...). Továbbá elkészítettem a vaníliamártást az aranygaluskához.

Hihetetlen, de kész. J-ig jutottam a féligzenei ABCben.

A hagymaleves, bár a hagyma trágya volt, és a bazsalikomot kifelejtettem, a friss paradicsomnak, a három csirkemellnek, a répának és a glutamátnak hála, elég jó lett.

A rakott cucc is faja lett, bár kicsit húsimádóbb a családi közízlésnél, na meg az időfaktora nem túl vonzó.

Az aranygaluska meg semmi különös. Ettem már jobbat, de lehetett volna rosszabb is.