Mostanában csökkenő a főzési lelkesedésem (meg mint látható a bolgolási is... Pedig volt olyan vasárnapi menü... Hmmmm! Raguleves... Lecsós gombás szelet... Isteni volt!)
Ma már úgy gondoltam: illene valami nagyszabásút összehozni, kedvem meg a nagy bonyolultságú paradicsommártásos tésztához volt.
Kompromisszumom a következő: 4 szál sárga és egy fehérrépát pirított hagymán... pirítottam. A túlzott karamellizálódást újra és újra kevés gombával akadályoztam meg, amely pont elég vizet eresztett a hóbelevanc pirulva párolódásának idealizálódásához. (Ez az új metódusom a gombakezelésben: nem egyszerre rakom bele a gombát, mert úgyis totál lepirítom, szétfőzni meg úgysem lehet, így a már felvágott gombát lehet folyamatosan nyomni bele, a végén úgy is ugyanúgy néz ki az összes. (Vagy ha nem, hát akkor csak növeltük a biodiverzitást.))
Amikor minden jól megpirult, akkor jött a ravasz húzás. Más érdekesebb zöldségeket is akartam bele, de november lévén nem kaptam semmit, így ráküldtem a maradék üveg zakuszkát, amely így másfél év spájzolódás után a kenyérrekenhetőségi minőségét már úgyis elvesztette.
Plusz passzírozott paradicsom, rotyogtatás, végül tejszín.
Tészta, sajt és tessék!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése