Február óta csücsül a mélyhűtőben egy marhalábszár darab... És ímé elérkezett az idő, mikor belőle kaja leend. Azt hittem, több a hús, de így, hogy csak olyan másfél kiló volt (legfeljebb kettő) megelégedtem hét hagyma megpárolásával (persze szalonnazsíron). A hagymák közül négy szépséges hófehér színű volt olyan zsenge volt (lehet, hogy ovis vagyok, de én még nem is láttam ilyet) Nem is kellett volna vizet alálöttyintenem, olyan szépen párolódott a saját levében is, csak ez ugye már kicsit későn derült ki.
Miközben a hagyma párolódott, puceráltam a husit, és miközben puceráltam a husit, eszembe jutott, hogy paprikát is akartam bele tenni, szóval a húspucerálást felfüggesztve beleaprítottam 3 zöldpaprikát a párolódó hagymákok közibe. Mire a trancsírozást befejeztem a paprika utol is érte a hagymát, beledobtam a húst, hadd szóljon...
Adtam neki sót, borsot, csípőspaprikát, köményt, két babérlevelet...
...Hát eresztett levet bőven, de aztán lepirult, akkor kicsit fölengedtem, akkor megint lepirult. Közben hámoztam répákat (asszem 5 nagy sárga 4 kicsi fehér), meg rájöttem, hogy nekem muszáj bele valami tésztaszerűség. Sok. Így begyúrtam három tojásból meg kábé harmad kiló lisztből csipetketésztát. Szép kemény lett.
Közben eltelt két óra. Akkor megpaprikáztam módjával, de alaposan, és felengedtem vízzel. Beledobáltam a répákat, majd gyors krumplipucolás következett, meg vagdosás, és a répáknak negyed óra egérutat adva megindultak a levesbe a krumplik is, mind a négy.
Amikor minden puha volt (ja! a répák nyertek, de nem sokkal) és a kóstolgatás közben kiderült sóhiányt pótolgattam, akkor indultak volna a csipetkék. Igenám, de úgy terveztem, hogy a krumplinyomón fogom átpréselni, így nem csipegettem le, viszont a krumplinyomót meg nem találtam, viszontellenben igenerős késésben voltam. Na most mi lesz? Végül nagykapkodásban lereszeltem a tésztát... najó nem lereszeltem, hanem inkább átgyötörtem egy nagylyukú reszelőn. A csuklómon is lett egy nagy lyuk, a gulyásleves, meg nyomokban embert tartalmazhat. ...Sebaj. Elrohantam.
Megjöttem ám másnap és megkóstoltam. A publikum egy része túl erősnek találta, de értelmes mennyiségűre hígítva ez a probléma megszűnt, sőt én pölö még tettem hozzá erőset pluszba is. Kicsit talán sótlan is volt, de ezen ugye egy leves esetében könnyű segíteni.
Azér szerintem jó lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése