
Ma is egyCDs kaját dobtam össze. De még a CD előtt elrajtoltattam felfutáshoz az élesztőt. Be voltak indulva a kis saccharomycesek. Éppencsak meg bírtam reggelizni mielőtt kimásztak az edényből. Összedobtam hát a tésztát - Szélrózsa hallgatása közben - bő egy kiló lisztből, volt benne kb. egyötödnyi (vagy még kevesebb) teljeskiőrlésű is.
Gyönyörű hólyagosra dagasztottam...

Felvágtam a szalonnát, kiolvasztottam a zsírjáról és megsütöttem-pároltam benne kegyetlenül sok hagymát. Közben a tészta eléggé megnőtt, de én még elmentem futni is. Mikor visszaértem belőle, hát láttam ám, hogy a tészta teljesen túlkelt. Megpróbáltam kiborítani, a brutál kilisztezett edényből így jött ki:

Begyújtottam a sütőt, majd kitaláltam, hogy én még nem is vagyok éhes. Mire az lettem, elmentem iskolába. Mikor este hazajöttem, otthon már várt a háromszor túlkelt, jó kopogós, rágós langalló, kolbásszal, hagymával, szalonnával, sajttal lefödve. Nem valami általános módszer, de mi úgy szoktuk, hogy mindkét felét megsütjük a lapoknak, utána rátesszük a fönti módon elkészített szalonnáshagymát, meg felkarikázott kolbászt, esetlegesen később sajt is jön és úgy még kicsit megsütjük. A többi már utólagos, sütés utáni...

Jól leküldtem tejföllel, raktam rá még sajtot és elropogtattam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése