
Ezt már kitaláltam egy ideje, csak most meg is csináltam. Közben nem ittam sekávét, sealkoholt. Hogy egy kortyot se, olyan már régen volt utoljára.
Kis vajon fél fej hagymát megpirítottam. Rádobtam valamennyit abból a remek galagamácsai füstölt sonkából, végül kerti és barna csiperkékől vegyesen egy szűk fél kilót. Szépen megpirítottam mindenestül, kis fűszerezést is toltam neki.

Felvertem nyolc tojást, és beleborítottam egy jó adag tejszínt. Közben nokedlitésztát kevertem nagy gyorsasággal egy kiló lisztből és három tojásból, majd két adagban forrásban lévő sós vízbe szaggattam. A nap lúzerségi csúcspontja akkor volt, mikor megpróbáltam a sót a vízbe tenni. Jól megpúpozott kanállal haladtam a lefedett lábos felé, és persze egy kicsi leszóródott. Erre nagy sietséggel emeltem fel a fedőt, hogy beledobjam a sót mielőtt még több leszóródik, de a fedővel kiütöttem a kanálból a só felét, erre belevágtam kisebb indulati színezettel a sót a vízbe, mire lefröcsköltem magam a forró vízzel. ...Ez már valami!
A nokedliket leöblítettem, nagy tálba terítettem, majd a gombával, a tojással serpenyőben összemelegítettem.
Hát elég jó lett. Telhetetlenebbek sajtot is reszeltek rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése