Az egyik fogás egy régi családi klasszikus, amit már rég nem ettünk. A másik egy jó kis tésztasaláta. Ehhez először betettem a Niel Youngot, majd feltettem a tésztát főni.
Közben szétkaptam három kisebb pritamint, és beraktam őket a grillsütőbe. Amikor ezzel is megvoltam akkor a tojások megfőzése következett.A búzasör amivel már múlt héten kacérkodtam még mindig megvolt. Nem szégyelltem kitölteni magamnak.
A paprikák héja szépen felhólyagosodott, megfeketedett, kivettem őket, és nedves konyharuhát tettem rájuk a hűlés elősegítése érdekében. A tésztát leszűrtem, ráöntöttem egy bő deci olívaolajat, hideg vízzel lemostam, (ezért rá kellett önteni még egy szűk deci olajat, ti ha csinálnátok, maradjatok meg a helyes sorrendiségnél), majd kivetettem a külső hidegbe, az erkélyre.
Felbontottam a ringlit és az ajókakonzervet. Apróra vágtam két kis fej lilahagymát. Nagyon apróra. Egy csokor petrezselymet is felkoncoltam mellé, majd az ajókákat is.
Elfogyott a búzasör, jött a barna sör: Staropramen.
A paprikák meg kihűltek. Lehúztam a héjukat. Aztán meg őket is felkoncoltam. A tojásokat meghámoztam, a pesto genoveset kibontottam és összekevertem tejszínnel, elővettem a szárított paradicsomot is. A salátákat szétbontottam, lemostam a leveleket.A tésztát összekevertem a paprikával, a szardellával, a petrezselyemmel, némi provanszival, borssal és persze a lilahagymával. A citromlevet kifelejtettem, de amint vacsora közben megkóstoltam eszembe jutott és azt is hozzácsavartam.
A családi klasszikus meg úgy néz ki, hogy a salátalevelekbe töltöd a tojásszeleteket, némi jobb sajtot, mint amit mi tettünk bele, a szárított paradicsomot, a kapribogyót, a szardellát, megöntözöd a pestoval, összehajtod a levelet és hammm. Közben igyekszel, hogy ha már a salátalevélnek orrán-száján folyik ki a beltartalma, legalább neked ne. Kenyeret érdemes hozzá harapni.A tésztasaláta is remek volt. Remek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése