2011. január 5., szerda

egy kis kanászkodás

...Tegnap mikor a levesek közt böngészgettem, megtetszett egy egytálétel jellegű, hát hajrá... Somogyi kanászleves a neve.

Szereztem hozzá néminemű zöldséget (répák, zeller, gomba, karalábé, zöldborsó), kegyetlenül mind felaprítottam, és füstölt szalonna zsírján félig megpuhítottam. Adagoltam hozzá sót meg borsot...


Közben egy nagy kupac karácsonyról megmaradt feldolgozatlan pulykamaradványt bévetettem egy nagy lábos vízbe, hozzádobtam két egész fej hagymát héjastul, meg némi petrezselymet. Szép, húsos ajkakkal mosolyhott rám a pulyka petrezselyembajsza alól két gülü hagymaszemmel. Le is fotóztam.


Aztán alágyújtottam, hadd szóljon. Mikor szépen kioldódott belőlük minden ami csak lehetséges, és kaptam egy szép aranysárga löttyöt (persze csak a szűrés után... a nejlonzakcsót is kiszűrtem ami korábban a pulykadarabok közé volt fagyva), megliszteztem, paprikáztam a zöldségeket és hozzádöntöttem a husihagymalötyit.

Közben elővettem a darált disznajt. Csak tálcásat kaptam, mert a béna hentes nem tudta összerakni hajnali csipáitól vakon a húsdarálót. Ciki. ...Ti tudtátok, hogy a tálcás darálthús alján intimbetét van? Én ma megtudtam.


A darált házisertésmaradványból meg a vasárnapi rizsmaradékból 3 tojás hozzáadásával hányásos taknyot szintetizáltam. Megsóztam, borsoztam, még petrezselyem cincálékot és borsikafüvet is tettem bele, biztos, ami biztos. Sajnos elég távol volt állagilag a formázhatótól, ezért liszttel keményítettem a témát. Amikor már ígéretes volt akkor elkezdtem kézzel golyókat hengergetni belőle, de kétszerannyi trutymó maradt a tenyeremen, mint amennyire golyóformája lett masszának. Így aztán kiskanállal ügyeskedtem bele a húsamőbákat a közben forrásba jött mindenféle híg izébe.




Kábé 10kor indítottam a projektet, dél körülre megfőtt, oszt kész lett. Oszt még jó is lett. Matéria volt benne, mennyisége is volt rendesen, de mégis mindmegettük. Volt aki tejföllel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése