moslékgyártás

A mai napon moslékgyártás volt. A maradékokat akartam feldolgozni ugyanis. Ezzel azonban a felsőbb hatalmi erők nem voltak tisztában, és a hétvégéről megmaradt pizzaszósz közben már némi hőelvonás miatti jelentős entrópiacsökkenésen esett át. Az így létrejövő kristályos szerkezete alkalmatlanná tette a főzés közbeni kémiai folyamatok lejátszódására, ezért alacsony hullámhosszú fotonok besugárzásával akartam segíteni a helyzeten.

Kivettem a fagylaltosdobozból, és beleejtettem egy melegítésre alkalmas tálba, amely ettől rögtön el is vesztette alkalmasságát. Megszűnt ugyanis a kontinuitás a két fele közt. Nem a mártás vette fel az edény alakját, hanem fordítva. De csak kábé.
Node sebaj, van máááásik. Beindult a Tara: Boys in the Lane. Aztán közben hagymát pároltam, és nagylyukúnlereszelt módosult gyökereket pirítottam rajtuk. A reszelésnél megint mindenféle dilemmába kerültem, hogy kézzel, vagy géppel. Természetesen két szék között a pad alá estem, a lehető legtöbb pluszmunkával. Darabolás, eszköztakarítás.

Elővettem a másik moslékhozzávalót... Eredetileg nem akartam gombát tenni a mártásba, mert hát mostanában csomót ettünk, és csomót fogunk is enni, de aztán látom, hogy megmaradt tegnapról egy csomó abból a tejszínes sajtos gombatakonyból, amivel ízesítettük a rántott csibéinket. Annak a tejszínnek már tegnap is volt némi stichje, hát gondoltam, jó lesz minél előbb elkeverni valami kajával, mert különben menthetetlenül a kagylóban végzi.

Beleraktam ezt is, hozzádöntöttem a pizzaszószt. Háromnegyed óra alatt eljutottam idáig. Már csak párolás (nem sikerült elzárnom, de az edény megint megmentett), meg tésztafőzés, sajtreszelés, megzabálás. Aki nagyon kemény volt, a maradék krumplival ette. Moslék a köbön.